Hasonlóan élnek, mint a legtöbb korukbeli fiatal: egyetemre készülnek, elköltöznek otthonról, és buliznak, de közben négy nyelven beszélnek, számukra a gödöllői kastély és a bécsi Hofburg voltaképpen családi múzeum, és már most azon gondolkodnak, hogy talán egyszer majd édesapjuk, valamint nagyapjuk, az osztrák trón utolsó örökösének nyomdokába lépnek. Felnőtt életét kezdi Habsburg György két lánya, a 19 éves Zsófia és a 18 éves Ildikó. Kíváncsi voltam, mit jelent a 21. században egy olyan dinasztia örökösének lenni, amely évszázadokon át formálta Európa, sőt, az egész világ történelmét, ezért elbeszélgettem velük arról, mit jelent számukra az örökségük, irigylik-e „aktív” királyi rokonaikat, és hogy mennyire sajnálják: nagyapjukkal, Habsburg Ottóval annak idején még nem tudtak felnőtt témákról beszélgetni.
Felmenőjük, Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné képe mellett áll Zsófia (b) és Ildikó (j) Kép: Szuda Barna
Az interjú kellemes, oldott légkörben folyt a család sóskúti otthonában, ahová kedvesen meghívtak, és ezt a hangulatot igyekeztem az írásban is visszatükrözni. Ildikót két éve ismertem meg a munkám révén, így az interjút tegezve készítettem. Úgy érzem, mesterkélt lenne, ha átírnám magázódásra a beszélgetésünket, amit szeretnék úgy az olvasó elé tárni, ahogy valóban zajlott. A két Habsburg-lány nagyon összhangban volt egymással, kimondták egymás gondolatait, a beszélgetésnek ezt a ritmusát próbáltam átadni az interjúban. Zsófiának és Ildikónak van egy öccse is, Károly Konstantin, őt kiskorúsága miatt egyelőre nem szólaltattam meg.
Royal Sztorik
„Ildikó, júniusban volt a 18. születésnapod. Az uralkodócsaládoknál a 18. év betöltése mindig jelentős dolognak számít, például amikor nemrégiben a belga trónörökös lett 18 éves, akkor ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Nálatok volt-e hasonló, kaptatok-e családi ékszert, vagy volt-e valamiféle „beavatás”?
Habsburg Ildikó
„Családi ékszert kaptunk, én kaptam az anyukámtól, meg Zsófi is, de semmi különös nem kötődött hozzá nálunk.”
Habsburg Zsófia
„Főleg, hogy Ildikónak ugye most volt, az érettségi előtt a szülinapja, szóval nem is igazán lehetett semmilyen nagyobb bulit szervezni. Nekem pedig januárban, amikor kint voltam éppen Madridban. Pár barátommal megünnepeltem, de nem volt nagy felhajtás. Szóval a családi ékszer hagyomány, de mindig szűk körben ünnepeljük a szülinapokat.”
Fotó: Szuda Barna
Royal Sztorik
„És az érettségi hogy sikerült?”
Habsburg Ildikó
„Szerencsére jól, pedig nagyon féltem, hogy rosszabbak lesznek a jegyeim is, meg hogy rosszabbul sikerül az érettségi is, miután nem jártunk iskolába, meg otthon tanítottak, de nagyon jól sikerült. Jobban is, mint ahogy vártam.”
Royal Sztorik:
„Most mi a terved, hová mész tovább?”
Habsburg Ildikó:
„Halasztok egy évet, és szeptembertől kimegyek Madridba három hónapra egy nyelviskolába. Utána remélem, hogy tudok majd egyetemeket nézni, és jövő szeptembertől kimennék Hollandiába, legalábbis ez a terv most. Ott talán jogot tanulnék.”
Royal Sztorik:
„Neked milyen terveid vannak a jövőre, Zsófia?”
Habsburg Zsófia
„Én majd szeptembertől fogok egyetemre járni, tavaly érettségiztem, ugye pont egy év van közöttünk. Kihagytam egy évet, "gap year"-en voltam. Én is azt csináltam eddig, amit Ildikó mondott: októbertől január végéig Spanyolországban voltam nyelviskolában, mert nagyon meg akartam tanulni spanyolul, illetve már az iskolában is tanultam, de nem akartam elhanyagolni. Nagyon megtetszett ott az egyetem, szóval Madridba jelentkeztem. Augusztus végén költözöm ki, nemzetközi kapcsolatokat fogok tanulni.”
Royal Sztorik
„Akkor egyszerre lesztek ott mind a ketten!”
Habsburg Zsófia
„Igen, az első három hónapban mind a ketten ott leszünk, és együtt fogunk lakni.”
Royal Sztorik
„Nekem is van egy húgom, és amikor hosszabb ideig együtt vagyunk, azért szoktunk veszekedni...”
Habsburg Zsófia
„Majd kiderül.” (Nevetnek mindketten.)
Miután Rudolf trónörökös tragikus körülmények között elhunyt Mayerlingben 1889-ben, I. Ferenc József öccse, Károly Lajos idősebbik fia, Ferenc Ferdinánd lett a trónörökös. Mint ismeretes, őt meggyilkolták 1914-ben, így mivel addigra öccse, Ottó Ferenc már nem élt, unokaöccse, IV. Károly lett a trónörökös. Az ő fia volt Habsburg Ottó, akinek a legkisebb fia Habsburg György, és az ő gyermekei Zsófia, Ildikó és Károly.
Royal Sztorik
„A pályaválasztásotokat meghatározza az örökségetek valamennyire? A jogi pálya és a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása is eléggé felelősségteljes, a szerepvállalás irányába mutat. Hogy érzitek: ez az örökségetek miatt van, vagy inkább belső késztetés?”
Habsburg Zsófia
„Én azt mondanám, hogy valamennyire mindkettő. Nagyon örülök, hogy ez engem tényleg érdekel, de amikor valakinek mondom, hogy nemzetközi kapcsolatok, akkor persze mindig úgy reagálnak, hogy „családban marad”. Igazából bármit csinálhattunk volna, egyáltalán nem a család határozta meg, hogy mit tanulhatunk.”
Habsburg Ildikó
„Tényleg nagyon nyitottak voltak, mondták, hogy bármit választunk, támogatnak.”
Habsburg Zsófia
„Persze nagyon örültek, főleg az apukám, amikor mondtam, hogy a nemzetközi kapcsolatok érdekel, merthogy ugyanaz a pálya, amin ő járt, de bármelyik irányba elmehettünk volna.”
Royal Sztorik
„Végülis már meg is válaszoltátok azt a kérdésemet, hogy szeretnétek-e külföldre menni tanulni, vagy ott élni. Akkor inkább azt kérdezem, hogy miért éppen Spanyolországot választottátok mindketten?”
Habsburg Zsófia
„Mert egész egyszerűen nagyon szeretem azt az országot. Nagyon sok családtagunk lakik ott, az apukámnak két testvére is.”
Royal Sztorik
„Meg a spanyol király is, a rokonotok.”
Habsburg Zsófia
„Igen, a keresztanyukám az előző spanyol királyné, (Zsófia királyné, a fia javára lemondott I. János Károly felesége - a szerk.) szóval nagyon sok kapcsolat fűz Spanyolországhoz. Amikor kinn voltam, nagyon megszerettem Madridot, meg sok új barátot szereztem, szóval egyszerű volt a választás, hogy hová jelentkezzem.”
Habsburg Ildikó
„Én pedig feltétlenül meg akarok tanulni egy negyedik nyelvet. Eddig az iskolában franciául tanultam, de az nehezemre esett, és most a spanyol nyelvvel szeretném folytatni. Meg nagyon sok családtagunk él kint, az unokatestvéreink is néha spanyolul beszélnek egymással. Szóval jó lenne…”
Royal Sztorik
„Akkor elirigyelted tőlük. Egy kicsit az örökségetekre áttérve, arra gondoltatok-e valaha, hogy a magyar közéletben részt vegyetek majd, ahhoz hasonlóan, ahogyan nagypapátok és édesapátok részt vett, és még mindig részt vesz, vagy ez még inkább a távoli jövőbe vész?"
Habsburg Zsófia
„Majd Madrid után meglátom. Nem tudom még, hogy ott maradok-e, vagy visszajövök Magyarországra, ezt még messzinek látom, de soha nem mondanám azt, hogy soha. Nem zárom ki, tényleg érdekel ez az irány, de nem tudnám azt mondani, hogy biztos arra megyek.”
Habsburg Ildikó
„Nekem is hasonló, nem nagyon tudom, hogy hol leszek öt vagy hat év múlva, de nem zárom ki teljesen. Itt születtem, itt nőttem fel, lehet, hogy visszaköltözök majd.”
Habsburg Zsófia
„A szüleink biztosak benne, hogy az rendben van, hogy elmegyünk az egyetemre, de majd visszajövünk, és itt leszünk Magyarországon. (Nevet) Nagyon szeretünk itt lenni, nem is akarunk olyan messzire menni egyetemre sem. Madrid is messzinek tűnik, de igazából csak három óra repülőút, bármikor haza lehet jönni.”
Royal Sztorik
„Igen, az nem éppen Új-Zéland… Mennyire ragaszkodtok Magyarországhoz? Azért kérdezem, mert egyértelműen osztrák örökségetek is van, és érdekes módon a családotoknak csak ez a része döntött úgy, hogy itt fog letelepedni meg élni - ti is hazátoknak érzitek Magyarországot?”
Egyszerre felelik:
„Igen, teljesen Magyarországot érezzük a hazánknak.”
Habsburg Zsófia
„Én mindenféleképpen, teljesen Magyarországot érzem a hazámnak.”
Habsburg Ildikó
„Sosem költöztünk el innen, és itt nőttünk fel….”
Habsburg Zsófia
„Mind a ketten itt születtünk. Itt nőttünk fel, nem is realizáltam annyira, hogy ez a hazám, amíg egyszer két hónapot nem voltam itthon. Amikor repültem haza, és kinéztem a repülőből - éjszaka érkeztem meg - eszembe jutott, hogy még soha nem volt ilyen, hogy két hónapot távollegyek Magyarországtól.
Royal Sztorik
„Milyen érzés nektek Bécsben járni? Mondjuk ha bementek a Hofburgba (mindketten nevetnek), akkor milyen érzések fognak el titeket?”
Habsburg Ildikó
„Azért jó látni. Apukánk is sokszor elvisz minket
Habsburg György édesapjával, Habsburg Ottóval 2006-ban - Fotó:Thaler Tamás, Wikimedia Commons
Habsburg Zsófia
„Ha az ember ott van, és látja a tárgyakat, a képeket, azt, mi történt, mit építettek fel, milyen épületben sétálunk, akkor sokkal fogékonyabb lesz rá. Egyszerűbb megérteni, mintha itt leülnénk és kinyitnánk egy könyvet.”
Habsburg Ildikó
„Meg az apukánk rengeteget tud a történelemről, nagyon sokat segít, hogy megértsük az egészet. Most is történelemérettséginél annyit segített nekem! És nem is kellett utánaolvasnia, mert azonnal tudott mindent.”
Royal Sztorik
„De amikor bementek a Hofburgba vagy a gödöllői kastélyba, azért az nektek olyan, mintha családi múzeumba mennétek, nem? Végülis az őseitek éltek ott, és alakították a történelmet. Azon gondolkodom, vajon én hogyan érezném magam fordított esetben... Lehet, hogy egyfelől büszkeséget is éreznék, másfelől meg talán egy kis keserűséget is. Nincs bennetek ilyesmi, vagy sajnálat amiatt, hogy mindezt elvesztette a családotok?”
Habsburg Zsófia
„Nem igazán. Nekem mindig eltart egy ideig, amíg realizálom, hogy itt laktak az őseink, meg hogy ez az én családom, és mindig vissza kell néznem, hogy pontosan hogyan is vagyunk velük. Aztán rájövünk, hogy milyen szerencsések vagyunk, milyen szerencsés gyerekkorunk van, hogy hol lakunk, szóval ez a keserűség nagyon gyorsan eltűnik.”
(Ildikó helyesel)
Royal Sztorik
„Ezek szerint akkor nem irigylitek a rokonaitokat, mondjuk a spanyol királyi családot, akik azért eléggé szem előtt vannak, sok kötelezettségüket is kell teljesíteniük. Végülis Ti úgy élhettek, ahogy szeretnétek...”
Habsburg Zsófia
„Igen, sokkal privátabb…”
Habsburg Ildikó
„Szabadabb...”
Habsburg Zsófia
„Nem vagyunk annyira szem előtt.”
Habsburg Ildikó
„Nem is ismernek fel minket nagyon, sőt, egyáltalán. Apukámat felismerik az utcán, de minket nem.”
Habsburg Zsófia
„Szóval teljesen normálisan tudtunk felnőni.”
Royal Sztorik
„Éppen emiatt egy kicsit tartottam is attól, hogy esetleg nem vállaltok interjút sem, mert hátha ti ebből már ki szeretnétek maradni.”
Habsburg Ildikó
„Voltunk már, illetve egyre gyakrabban vagyunk az apukánkkal képviselni a családot különféle emléknapokon, alkalmakon, akkor újra közelebb kerülünk ehhez a világhoz. Akkor nagyon középpontban van a név, és volt már olyan is, hogy mi ketten képviseltük a családot.”
Habsburg Zsófia
„Meg a családunk szervez interjútréningeket is. Évente egyszer nekünk és a velünk egyidős unokatestvéreinknek. Ilyenkor kérdésekre kell válaszolni, felkészítenek. Igazából ez is csak egy ürügy, hogy jobban megismerjük a családot, mert olyan ritkán látjuk őket, talán évente egyszer- kétszer. Nagyon el vannak szórva a rokonok az egész világon.”
Royal Sztorik
„Úgy tudom, hogy évente van egy nagy Habsburg családi találkozótok. Néha Magyarországon, néha Ausztriában.”
Habsburg Ildikó
„Idén Magyarországon lett volna júniusban, két hete.”
Habsburg Zsófia
„Meg volt már minden szervezve, ezt most elhalasztották.”
Royal Sztorik
„Ferdinándékkal, tehát édesapátok bátyjának, Károlynak a gyerekeivel jobban tartjátok a kapcsolatot?”
Habsburg Ildikó
„Igen, ritkán látjuk őket, de közeli kapcsolatban vagyunk.”
Habsburg Zsófia
„Az elsőfokú unokatestvéreinkkel tényleg
Royal Sztorik
„Vajon Spanyolországban találkoztok majd a királyi család tagjaival? Hiszen azt mondtad, keresztanyukád Zsófia királyné.”
Habsburg Zsófia:
„Most, amikor Madridban voltam, akkor találkoztam vele egyszer, egy nagyon szomorú, hivatalos eseményen. Meghalt a volt spanyol király lánytestvére (Pilar infánsnő, Badajoz hercegnője – a szerk.), a temetésén találkoztunk. De remélem, hogy találkozhatok vele majd most is.”
Royal Sztorik
„Vannak-e olyan családi tradícióitok, amelyeket szűkebb körben tartotok? Emlékszem, hogy amikor annak idején beszélgettünk, Ildikó, akkor mondtad, hogy hétvégente igyekeztek mindig közösen tölteni időt...”
Habsburg Ildikó
„Igen, vasárnaponként misére megyünk délelőtt vagy estefelé, és próbálunk étterembe is elmenni, hogy valamit együtt, öten csináljunk. De mostanában ez újra nehezebb, miután sok a verseny. (Lovasverseny – a szerk.) Előző hétvégén is voltunk, Károly pedig most megy vasárnap újra egy versenyre. De próbálunk hétvégente együtt lenni, főleg most, hogy szeptembertől mindketten elköltözünk, így nekünk is fontosabb, hogy öten töltsünk időt.”
Habsburg Zsófia
„De miután most itthon voltunk végig, még suli sem volt, nagyon sok volt a családi idő.” (Nevetnek mindketten)
Royal Sztorik
„Ha már a családról beszélünk és az örökségetekről: érzitek-e azt, hogy valamire kötelez titeket a név? Amennyire megismertelek Téged, Ildikó, és amennyit megtudtam a családotokról, nekem úgy tűnik, hogy a szüleitek szerények, a földön járnak, büszkék a múltjukra, és ápolják az örökségüket, de nem élnek mindezzel vissza, tehát pozitív értékeket képviselnek. Gondolom, mindezt nektek is átadták, hogy a nevetek ezzel jár.”
Habsburg Zsófia
„Persze, mi ezzel pontosan tisztában vagyunk. Ebben nőttünk fel, és nem is szeretnénk ezen semmit sem változtatni, ezt akarjuk továbbvinni és folytatni - ugyanazokat az értékeket képviselni, mint a család már több száz éve.”
Royal Sztorik
„Én azt látom, hogy azért vannak olyan tagjai is a jelenlegi vagy egykori uralkodócsaládoknak, dinasztiáknak, akik inkább modern celebként működnek. De valahogy belőletek nem nézem ki, hogy egyszer majd feljön nekem egy Instagram-bejegyzés, amiben mondjuk bikiniben feszítetek a nem tudom, melyik riviérán...”
Habsburg Zsófia
„Nagyon megváltozott az egész, hogy hogyan prezentálják magukat ezek a családok, ez szerintem az idővel jön. Persze most a közösségi média egyre fontosabb, mindenki azon keresztül kommunikál, azon keresztül oszt meg magáról információkat, és mindenki saját maga dönti el, hogy ezen az oldalon mit akar képviselni, milyen képet alakít ki magáról a külvilágnak.”
Royal Sztorik
„Nyilván a 21. században lazább a dolog, és nem is azt várja el tőletek sem az ember, hogy viaszbábuk legyetek, de azt azért nem látom magam előtt, hogy ti mondjuk botrányt kavartok. Bár... még ki tudja?”
Habsburg Zsófia
(Nevet) „Ez egyelőre kimaradt.”
Habsburg Ildikó
(Ő is nevet) „Reméljük.”
Royal Sztorik
„Ha már a családi értékeknél tartunk: van-e példaképetek a dinasztiából? Akár történelmi személyiség, akár ma élő ember, nagynéni, unokatestvér, nagymama, bárki, akire felnéztek?”
Habsburg Ildikó
„Nekem az egyik legnagyobb példaképem a nagyapánk. Sajnos nagyon fiatalok voltunk még, amikor elhunyt. Példaképem, mert rengeteget tett a politikában, meg az Európai Parlamentben is annyit segített...”
Habsburg Ottó Pöckingben 2006-ban - Fotó: Oliver Mark, Wikimedia Commons
Habsburg Zsófia
„Trónörökösként született, de átvitte ezt a nagy változást, a családot elhelyezte a modern rendszerben. Szóval ő feltétlenül példakép. Nagyon fiatalok voltunk, amikor elhunyt, és sajnálom, hogy nem tudok kérdezni tőle arról, mit gondol a mostani politikáról. Nem tudtam vele beszélni ilyesmikről. Tíz-vagy kilencévesen nem igazán ezek a témák érdekeltek minket. Szóval inkább az a tipikus unoka-nagypapa kapcsolat volt köztünk. Ő nekem is az egyik legnagyobb példaképem, illetve a dédnagyapám, IV. Károly, akit boldoggá is avatták 2004-ben, rá is nagyon büszke az egész család, nagyon példás életet élt.”
Habsburg Ildikó
„Nem arra készült, hogy trónörökös legyen.”
Habsburg Zsófia
„Nagyon későn tudta meg, hogy ő lesz a császár és Magyarország királya. Próbált békét teremteni, mondhatjuk, hogy a békéért harcolt.”
Royal Sztorik
„És aztán tragikus körülmények között halt meg… Emlékszem, amikor tizenvalahány évesen erről tanultunk, mennyire megrázott, hogy egy rosszul fűtött villában ért véget az élete, ez megmaradt bennem évekig.”
Az utolsó magyar király, IV. Károly, Zita királyné és Ottó, a trónörökös - Fotó: Wikimedia Commons
Habsburg Zsófia
„Fiatalon halt meg, de sok mindent elért így is ebben a rövidebb életben, büszke rá az egész család.”
Royal Sztorik
„Ildikó, engem a Te arcod egyébként Zita királynéra emlékeztet. (IV. Károly magyar király feleségére- a szerk.) Nem mondták még neked?”
Habsburg Ildikó
„Nem. Zsófinak szokták, hogy...”
Habsburg Zsófia
„Nekem mindig mondják, hogy a nagymamámra hasonlítok, apukám anyjára. (Regina szász–meiningeni hercegnő) Nagymamámnak van egy fiatalkori képe, arra nagyon hasonlítok. Nekem nagyon jólesik, amikor ezt mondják...”
Regina szász–meiningeni hercegnő - Fotó: Wikimedia Commons
Royal Sztorik
„A családotok nőtagjai közül van példaképetek?”
Habsburg Zsófia
„Most ugyanazt fogjuk mondani valószínűleg: Mária Terézia.” (mondják valóban egyszerre)
Habsburg Ildikó
„Az első nő volt, aki tényleg uralkodott, amellett, hogy annyi gyereke volt, és boldog házasságban élt.”
Mária Terézia magyar királynő - Kép: Martin van Meytens
Habsburg Zsófia
„Családanya is volt, uralkodó is, és mindent nagyon jól sikerült összetartania, belegondolva elég sok munka lehet ez...”
Royal Sztorik
„Mondhatjuk, hogy modern nő volt...”
Habsburg Ildikó
„Biztos nehéz dolga volt!”
Habsburg Zsófia
„Biztos nagyon sokan voltak ellene, és azt is nagyon jól kezelte.”
Royal Sztorik
„Hogyan ápoljátok nagypapátok emlékét? A nevében létrehozott alapítvány működésében esetleg részt vesztek-e, vagy azt egyelőre inkább apukátok működteti?”
Habsburg Ottó unokáival, Zsófiával, Ildikóval és Károllyal - a családtól kapott kép, archív fotó
Habsburg Zsófia
„Egyelőre apukánk, de mi is nagyon érdeklődünk iránta. Van olyan, amikor aktívabban ebben részt is veszünk. Többször jártunk már Sopronban is, hogy a páneurópai piknik emlékhelyét megnézzük. Főleg Magyarországon sokszor hirtelen megjelenik ez a név, hogy Habsburg Ottó...”
Habsburg Ildikó
„Nagyon sokan odajönnek hozzánk, hogy ismerték a nagyapánkat, és mindig mesélnek róla történeteket.”
Habsburg Zsófia
„Nagyon jó, amikor mások mesélnek róla, hogy miről beszélgettek vele, hogy miket csinált Magyarországon.”
Habsburg Ildikó
„Szép, ha ilyen történeteket hallunk róla, hogy valakinek mennyire megmaradt az emlékezetében.”
Habsburg Zsófia
„Mi tudtunk vele magyarul is beszélni.”
Habsburg Ildikó
„Szerette, ha velünk magyarul beszélhetett...”
Habsburg Zsófia
„Az unokatesóink közül csak mi beszélünk magyarul, és csak velünk tudott magyarul beszélni...”
Habsburg Ildikó
„Mindig énekelgetett.”
Royal Sztorik:
„Énekelgetett?”
Habsburg Zsófia
„Igen (nevet), magyar nyelven mindent, ezért mondjuk inkább, hogy tipikus unoka-nagypapa kapcsolatunk volt vele.
És most realizáljuk csak, hogy ő jóval több volt ennél, mint ahogy mi fiatalon felfogtuk. Megint rádöbbenünk, hogy mit vitt végbe, főleg itt, Magyarországon...”
Royal Sztorik
„A beszélgetésünk elején említettem, hogy összegyűjtöttem néhány kérdést számotokra ismerősöktől, testvéreimtől, barátaimtól is, hiszen sokakat érdekel, hogyan is él két modern hercegnő. Ezek némelyike talán kicsit bulvárosabb kérdés lesz. Szerepelt köztük az, hogy milyen hobbijaitok vannak?”
Habsburg Zsófia
„A lovagláson kívül évente kétszer megyünk síelni Ausztriába, télen korcsolyázunk. Sokat bicikliztünk, amikor otthon voltunk az utóbbi hónapokban. Biciklitúrákat csináltunk, hogy kitöltsük az időnket. A lovaglás is eléggé időigényes. Miután saját lovaink is vannak, minden nap foglalkozni kell velük, mozgatni kell őket, meg leápolni, nagyon régóta csináljuk ezt, ebben nőttünk fel. Hosszú ideig mindketten lovastornáztunk, az öcsénk még mindig csinálja. Mi most a military-t csináljuk, mind a ketten ezt választottuk, mert tizedik óta nehezebb lett, nem volt annyira sok időnk az iskolán kívüli dolgokra, egyre fontosabb lett a tanulás. Szóval már csak a military-t csináltuk. Ez fér bele az időnkbe: egy sportág és az iskola.”
Ildikó és Zsófia Zengő nevű lovukkal Fotó:Szuda Barna
Royal Sztorik
„Ezek szerint nem azok a lovasok vagytok, akik személyzetre hagyják a lovaitokat, hanem ti foglalkoztok velük.”
Habsburg Zsófia
„Persze! Amikor itthon voltunk, nagyon sokat segítettünk az istállóban. Sokszor volt, hogy beosztottuk magunkat, és akkor felváltva egyik nap én keltem fel fél hétkor, másnap az Ildikó.”
Habsburg Ildikó
„És Apukánk is!”
Habsburg Zsófia
„Igen, apukánk is minden nap felkelt. Dolgoztunk az istállóban, trágyáztuk a lovakat, kivittük őket karámba. Ma is kint voltunk segíteni az istállóban.”
Royal Sztorik
„Ha már az állatoknál tartunk, valaki az iránt érdeklődött, vannak-e háziállataitok?”
Habsburg Ildikó
„Csomó! Vannak lovak, öt nyúl. Ott vannak, ahol feljöttetek a kocsival.”
Royal Sztorik
„Azt hittem, az a ketrec inkább tyúkudvar.”
Habsburg Ildikó
„Régen az volt. Voltak tyúkjaink is, de most már csak nyuszik. Amellett van egy macskánk, egy kutyánk és egy malacunk is.” (nevet)
Royal Sztorik
„A malacot hogy hívják?”
Habsburg Zsófia
„Trüffel. Trüffel már hatéves, és itt sétálgat az udvarban. Inkább kutya, mint malac. A lovakkal is jóban van. Nem igazán tudja beazonosítani magát, hogy ő ló, kutya macska vagy micsoda. Mindig hozzácsapódik valamelyikhez.”
Habsburg Ildikó
„Nagyon okos, pontosan tudja, hogy ha vödröt lát, azt fel kell dönteni, mert abban van a lókaja.”
Royal Sztorik
„Ezt most én kérdezem, mert hirtelen megláttam a háttérben édesanyátokat elbicegni, és a neten is láttam egy képet, hogy gipszet hord: mi történt a lábával?”
Egyszerre:
„Lóbaleset, sajnos eltört a lába, a bokája. Műtötték.”
Royal Sztorik:
„Együttérzek! Amikor találkoztam veled, akkor még én is bicegtem, pár hónappal előtte műtötték a lábamat. Ildikóval először úgy találkoztam ugyanis, hogy pont bent ültem a szerkesztőségben, a műtött lábamat feltettem egy székre, mezítláb. Reggel hétre mentem, gondoltam, úgysincs itt senki, nem baj, ha így ücsörgök, erre egyszer csak besétált Habsburg György veled együtt, én meg ott ülök mezítláb, székre felrakva a lábam. Kicsit égő volt. (Nevetnek) De szerintem észre sem vettétek. Jobbulást kívánok anyukátoknak!”
Habsburg Zsófia
„Már megint lovagol, szóval.... Nem kengyellel, de már felül.”
Habsburg Ildikó:
„Mondjuk anyukám soha nem hagyja abba a lovaglást.”
Habsburg Zsófia
„Nagyon-nagyon sok mindennek kéne történnie ahhoz, hogy ő bent maradjon a házban.”
A két hercegnővel - Fotó: Szuda Barna
Royal Sztorik
„Ezt a fotósom, Barna kérdezi, hogy átéltetek-e már valaha vicces helyzetet a nevetek miatt? Mondjuk asztalfoglalásnál, pizzarendelésnél vagy úgy egyáltalán bármikor?”
Habsburg Zsófia
„Amire én emlékszem, hogy volt egy tanárom, aki tudta a nevemet persze, de van, hogy valaki elolvassa, és nem azonnal köti össze a történelmi családdal. Amikor Magyarország részt vett a foci Európa bajnokságon, az osztrák-magyar meccs másnapján az egész osztály odajött hozzám, és megkérdezték, kinek szurkoltam. A matektanárnőm csak nézett, miért érdekel bárkit a Szofinak a véleménye. Persze mondtam, hogy Magyarországnak szurkoltam. Ez így vicces volt."
Habsurg Ildikó
„Néha ha asztalt rendel az apukám, akkor visszakérdezik kétszer a nevet, és amikor megjövünk, előre köszönnek nekünk, néha vannak ilyen szituációk, de semmi különösebb.”
Royal Sztorik
„Zsófia, tőled kérdezi az egyik barátnőm - aki most babát vár, és nem tudja még, hogy nevezze el a kislányát-, hogy nem okoz-e neked hatalmas problémát, hogy ilyen sok neved van mondjuk egy repjegyfoglalásnál?”
Habsburg Zsófia
„Amikor megkereszteltek, rengeteg nevet kaptam, de csak a Máriát jegyezték be. Habsburg-Lotaringiai Zsófia Mária - az összes papíromban ez van, ez is négy, ez is jó hosszú, de az összes, amin megkereszteltek, az nincs benne, nagyon hosszú lenne. Még plusz négy.
Az érettségin is elment biztos tíz perc, hogy ráírjam minden lapra az egész nevemet. De nem kell leírnom az összes nyolcat hála Istennek!”
Royal Sztorik
„Neked "csak" három neved van, ugye, Ildikó?”
Habsurg Ildikó
„Nekem is négy: Habsburg-Lotaringiai Ildikó Mária.”
Habsburg Zsófia
„Ugyanolyan hosszú. Károlynak hosszabb, Habsburg-Lotaringiai Károly Konstantin.”
Royal Sztorik
„Ildikó, neked még van a Walburga, amit nem használsz, ugye?”
Habsurg Ildikó
„Nem használom, de szeretem, mert a keresztanyukámhoz köt, az apukám nővérétől kaptam ezt a nevet.”
Habsburg Zsófia
„Keresztszüleinktől kaptuk a neveket, az összes keresztanyukámtól kaptam egyet. Nekem nincs is keresztapukám. Az anyukám húga és apukám nővére, miattuk lettem még Tatjána Mónika Erzsébet Katalin is.”
Habsurg Ildikó
„Nekem mivel két keresztapukám van, ezért két névvel kevesebb jutott.”
Royal Sztorik:
„És ha ismét visszatértünk a családhoz, mint témához: egy barátomat az érdekelte a leginkább, hogy karácsonykor Ti is megnézitek-e a Sissy-filmeket?”
Habsburg Ildikó
„Nem épp karácsonykor, de láttuk azért.” (Nevet)
Habsburg Zsófia
„Nagyon sokszor láttuk már, nagyon szeretjük azt a filmet, Romy Schneidert színésznőként is.”
Royal Sztorik
„Ezt egy kolléganőm, egyben barátnőm kérdezi, hogy jártok-e bulizni, és hogy úgy éltek-e ilyen szempontból, mint mondjuk a korosztályotok?”
Habsburg Zsófia
„Mi igazából nem érzünk ebben különbséget. Szüleink nem mondták, hogy nem mehetünk bulizni. Mindig mondták, hogy bárhová mehetünk, igazából mentünk is. Az hogy nem mentünk annyira sokat, annak szerintem az egyetlen oka az, hogy itt lakunk Sóskúton, és sokkal nehezebb, a tömegközlekedés nem igazán opció, mert nagyon hosszú ideig tart, éjszaka pedig nincsen.”
Habsburg Zsófia
„De most, hogy megvan mindkettőnk jogsija, egymást szoktuk néha vinni a városba.”
Habsburg Zsófia
„Szoktunk bulizni mind a ketten, de talán nem annyira sokat, mint a mostani 17-18 évesek.”
Royal Sztorik:
„Ezt már nem is tudom, ki kérdezte: hol élnétek legszívesebben a világon?”
Habsburg Ildikó
„Nincsen konkrét elképzelésem erről. Európán belül, az biztos.”
Habsburg Zsófia
„Biztos, hogy Európában, de hogy hol...? Nagyon boldogok lehetünk azzal, hogy itt vagyunk, és hogy itt nőttünk fel. De ha bárhol lehetne... akkor tenger mellett! Mindig azt mondja az ember, ami éppen nincsen.” (Nevetnek)
